Eddig szinte mindenhol megbukott az alapjövedelem ötlete, miközben a közgazdászok állítják: csak egy kicsit kellene távlati célokban gondolkozni, hogy bevezessék a mindenkinek feltétel nélkül járó pénzt. Hatalmas előnyök sülhetnek ki ebből, csak meg kellene győzni a középosztályt, hogy nekik is jó volna hosszú távon, ha az adójukból a szegényeket is segítenék.
Ismét előkerült a feltétel nélküli alapjövedelem kérdése, ezúttal az Egyesült Királyságban, és a mesterséges intelligencia elterjedése kapcsán. Minden britnek szeretne ilyen alapjövedelmet egy neves informatikus, aki bár sok szakértőhöz hasonlóan aggódik az új technológia munkahelyekre gyakorolt hatása miatt, egyéb veszélyekre is figyelmeztet.
A koronavírus-válság különleges megoldásokat kíván, de nem bizonyítja a feltétel nélküli alapjövedelem szükségességét. A Momentum szakértője vitába száll a párbeszédes Tordai Bencével, akinek cikke a minap jelent meg itt, a hvg360-on.
A vitának nem arról kell szólnia, hogy holnap (vagy egy hónap, vagy egy év múlva) bevezessük-e a feltétel nélküli alapjövedelmet (FNA), hanem arról, hogy jó irányba tesszük-e meg az első lépéseket, amikor a bevezetését szorgalmazzuk.
Igen, akarjunk – írja Váradi Balázs írásával vitatkozva a Párbeszéd alapítványa kuratóriumának elnöke.
Javult az emberek életszínvonala, azonban ez nem sarkalta az érintetteket az álláskeresésre – ez a fő következtetése 2017-ben kezdett finnországi alapjövedelem-kísérletet értékelő előzetes tanulmánynak. A beszámoló akkor jelent meg, amikor az olasz kormány áprilisban akarja indítani a maga alapjövedelem-programját, és az ellenzők ott is attól tartanak, az ingyenpénz nem hozza meg az emberek munkakedvét.
Gyógyír-e a feltétel nélküli alapjövedelem az automatizáció munkaerőpiaci kihívására?
Sokan elkerülhetetlen megoldásnak, sokan viszont a naplopás támogatásának tartják a feltétel nélküli alapjövedelmet, amellyel a világ több részén kísérleteznek.
Egy intézkedés azt sejteti, lassan behal a nagy társadalmi kísérlet.
De még a munkakedvet is meghozza, a segéllyel ellentétben.
68 százalék mellette szavazna, 31 százalék kísérletezés nélkül is bevezetné.
A jövőt kutató milliárdos Elon Musk szerint a gépek hatalomátvétele a munkahelyeken hamarosan szükségessé teszi, hogy munka nélkül is pénzt kapjanak az államtól az emberek. De úgy véli, lesz itt egy, a pénznél sokkal nagyobb gondunk is.
Biztosítékot kivágó lovagkereszt; társadalmi munkában készült, mégis 50 millióba került emlékdal; és az ország, ahol először próbálják ki élesben a feltétel nélküli alapjövedelmet. Emlékszik a részletekre is? Tesztelje memóriáját!
Januártól indul a nagy kísérlet.
Svájc nagy többséggel utasította el a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését (FNA). A kezdeményezők mégis boldogok: ők még ennyi támogatóra se számítottak, és örülnek, hogy a svájci népszavazás nyomán most mindenütt Európában az FNA jövőbeni esélyeiről beszélnek.
A vasárnapi svájci népszavazás hullámot indíthat el Európában, Magyarországon a Párbeszéd Magyarországért (PM) tűzte a témát a zászlajára, de az MSZP is flörtöl a felvetéssel.
A feltétel nélküli alapjövedelemért kampányolnak Svájcban a gigantikus, több mint 8000 négyzetméteres óriásposzterrel. A kezdeményezés szerint a felnőttek fejenként havi 2500 frankot, a gyermekek 625 frankot kapnának az államtól, cserébe megszűnne a nyugdíj és a segély.
A júniusi svájci referendum nyitányaként összesen 10 ezer svájci frankot (mintegy 2,8 millió forintot) ajándékoztak el a járókelőknek Zürich főpályaudvarán.
Feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését tervezi a finn kormány. Európában ez az első kormányzati elköteleződés az unortodox juttatás mellett.
Azoknak szánják a Zöld Frontot, akik hisznek a szabadságban és havi ötvenezer forint zsebpénzben.
